eredmeny – lelki tenyezok
A koronavírus-járvány okozta lelki tényezők utánkövetéses vizsgálata
A kutatás célkitűzése
A világméretű koronavírus-járvány terjedése jelentős kihívásokat támaszt mindannyiunk számára. A járvány pszichés és gazdasági hatásai egyelőre kiszámíthatatlanok. Ebben a nehéz és bizonytalan helyzetben a lelki működést meghatározó és befolyásoló tényezők feltárása, valamint az adaptív megküzdési stratégiák kialakítását segítő faktorok azonosítása fontos gyakorlati segítséget ad a pszichológia és mentálhigiéné területen dolgozó szakemberek számára annak meghatározásában, kik a veszélyeztetettek, és milyen eszközökkel segíthetjük megküzdésüket.
A felmérés elsődleges célja a koronavírus-járvány okozta testi és lelki tényezők követéses vizsgálata, az adaptációt segítő és gátló tényezők azonosítása, hatásmechanizmusuk feltárása.
Konkrét kutatási területek és kérdések:
• A rizikópercepciót és a vírusterjedést megelőző viselkedésformákat (pl. rendszeres kézmosás, szájmaszk használata, távolságtartás a személyes kapcsolatokban, tömegközlekedés mellőzése) meghatározó lelki tényezők.
• A vírusfertőzésekkel kapcsolatos ismereteket és a szerzett információk forrását befolyásoló faktorok.
• A koronavírus fertőzés lehetősége iránti attitűdök, azzal kapcsolatos aggodalmak, alakulása a karanténhelyzet különböző időszakaiban, illetve az aggodalmakat meghatározó tényezők.
• Az adaptív megküzdést meghatározó faktorok.
• A hatósági utasítások és korlátozások betartását befolyásoló jellemzők.
• A társas kapcsolatok, a testi és lelki állapot alakulása a karantén ideje alatt.
A fentiekben felsorolt kutatási kérdések közvetítő és meghatározó tényezői közül a következőket emeljük ki: szociodemográfiai jellemzők, általános személyiségjellemzők, megküzdés, társas támogatottság, aktuális érzelmi állapot, vallásgyakorlás.
A felmérésbe bevont személyek
A nyomonkövetéses vizsgálat első fázisába összesen 2.214 főt vontuk be. Az adatgyűjtés során a minta reprezentativitását, meghatározott kvótába eső személyek bevonásával igyekeztünk biztosítani.
A felvételre 2020. április első hetében került sor (április 1-től 7-ig). Az adatgyűjtés túlnyomó részben (91%) online történt, de az idősebb vagy internettel nem rendelkező személyek esetében a telefonos lekérdezést, illetve a papír-alapú kitöltést is biztosítottuk.
A minta toborzásában a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének pszichológus hallgatói voltak a segítségünkre, akik meghatározott kvóták és bevonási kritériumok alapján toborozták a kitöltőket. A tesztbattéria kitöltése önkéntes alapon, név nélkül, jeligével ellátva történt.
Az adatok súlyozását a KSH által 2016-ban végrehajtott mikrocenzus adatai alapján az életkor, a nem, valamint a legmagasabb iskolai végzettség szerint történt. A súlyozást követően a minta ezekre a változókra nézve reprezentatívnak tekinthető.
Nagyításhoz kattintson a képre! A tesztbattéria kérdései
Az első felmérés alkalmával használt tesztbatéria az alábbi 8 jól elkülönülő területre bonható:
- Szociodemográfiai jellemzők: Nem, életkor, legmagasabb iskolai végzettség, családi állapot, jelenlegi aktivitása, megélhetést biztosító jövedelme, állandó lakóhelyének típusa, vallásgyakorlás.
- Az általános egészségi állapottal kapcsolatos jellemzők: Az egészségi állapot szubjektív becslése (5 fokozatú skálán), kórházi kezelések száma az élet során, egészségi panaszok miatti kezelés az elmúlt fél évben, krónikus betegség, influenza elleni védőoltások az elmúlt 3 évben.
- Kockázatészlelés és a megelőzés hatékonysága: Kockázatészlelés: súlyosság, sebezhetőség, fenyegetettség. Személyes hatékonyság.
- Ismeretek a koronavírusról: Tíz kérdés, amely az alábbi területekre kérdezett rá: főbb tünetek, terjedési mód, tünetnélküli fertőzés, lappangási idő, betegség megnevezése, kik fertőződhetnek meg, időjárás befolyásoló szerepe, koronavírus életképessége levegőben és különböző felületeken, biztonsági távolság, védőoltás ideje.
- A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdések: Megelőzős tevékenységek, félelem a fertőzéstől és ennek hatásától, honnan szerzi be az ismereteit, a korlátozó intézkedések hatása, illetve ezekkel való egyetértés vagy a betartása nehézsége, a korlátozások és előírások betartása, a járvány hatása a saját életre, Események hatása kérdőív.
- Személyiségjellemzők és érzelmek: Ötfaktoros személyiség-kérdőív (BFI): Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi instabilitás, Nyitottság. Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív (CD-RISC), Testi tünetek kérdőív (PHQ-15), Depresszió, szorongás és stressz kérdőív (DASS), Jóllét Kérdőív (PH-SWBS).
- A karantén és a korlátozások hatásai : Hétköznapok időbeosztása, munka, hol él a járvány ideje alatt, a tevékenység mennyit változott, kapcsolatok szorossága ez együtt élőkkel, Lubben-féle társas támogatottság kérdőív, megküzdés a karanténnal.
- Nyitott kérdések: Üzenet a világnak, pozitív és negatív élettapasztalatok, a kérdőív értékelése.
Eredmények
Nagyításhoz kattintson a képre!
A járvány terjedésének megfékezése, kontrollálása, a veszélyeztetett csoportok fokozott védelme a világ minden részén kiemelt jelentőségű. Az egészségügyi hatóságok a járvány megfékezésére szinte minden országban szigorú rendelkezéseket állítottak fel (pl. iskolák és óvodák bezárása, kijárási korlátozások), és megelőző óvintézkedéseket rendeltek el. A megelőző óvintézkedések és korlátozások eredményessége elsődlegesen a lakosság együttműködésén múlik.
A korábbi járványkutatások (pl. H1N1, SARS) eredményei alátámasztották, hogy fertőzést megelőző tevékenységek (pl. távolságtartás, otthonmaradás, gyakori kézmosás, szájmaszk használata) betartása nagyban függ a vészhelyzeti kommunikációtól és az észlelt fenyegetettség mértékétől.
A kockázatészlelésnek kiemelt szerepe van abban, hogy hajlandóak vagyunk-e változtatni azokon a szokásainkon és viselkedésünkön, amelyek az eddigi egészségmagatartásunkat jellemezték.
Az egyéni kockázatészlelés két fontos komponense a betegség súlyosságának a megítélése és az észlelt sebezhetőség. Az észlelt sebezhetőség arra utal, hogy a személy mekkora esélyt ad annak, hogy megfertőződjön és megbetegedjen. A betegség súlyosságának megítéléséből és az észlelt sebezhetőségből származtatható az észlelt fenyegetettség. Minél inkább fenyegetettebbnek érzi magát egy személy, annál inkább motivált arra, hogy a megelőző óvintézkedéseknek eleget tegyen, vagy a fertőzést megelőző tevékenységeket alkalmazza.
Az egészségvédő magatartást azonban más tényezők is befolyásolhatják. Az egészségmagatartás védelem-motiváció elmélete (Protection Motivation Theory, Rogers, 1983) szerint az óvintézkedések vélt hatékonysága és a személyes hatékonyság további két olyan tényező, ami a fertőzést megelőző tevékenységek alkalmazásának motivációját befolyásolja.
Az eredményeink szerint a fertőzést megelőző óvintézkedéseket leginkább a koronavírus-fertőzés vélt súlyossága, a személyes hatékonyságérzés és az óvintézkedések hatékonysága határozza meg.
A nemek szerinti összehasonlítások során, minden életkori csoport esetében, a nők sokkal inkább betartják az óvintézkedéseket, mint a férfiak. A különböző életkori övezetek megelőző tevékenységeit vizsgálva a nőknél és a férfiaknál egyaránt a 19-34 éves korosztály a legkevésbé elővigyázatos.
A nők esetében a 16-18, a 35-54, 54-64 és a 65 évesnél idősebb korosztályok óvintézkedéseinek mértéke az életkorral enyhe növekvő tendenciát mutat, és a legtöbb óvintézkedést a legidősebb korosztályba tartozó nők tartják be. Ez a tendencia a férfiak esetében is érvényesült, vagyis a legidősebb korosztály jelezte a legtöbb óvintézkedés betartását, de ott a különböző életkori csoportoknál jóval nagyobb eltérések mutatkoznak, mint a nőknél. A fertőzés veszélyének leginkább a 16-18 és a 19-34 éves férfiak vannak kitéve, mivel ők tartják be legkevésbé az óvintézkedéseket.
Nagyításhoz kattintson a képre!
A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos információk elsődleges forrását az internetes portálok, a TV és a személyes kapcsolatok (családtagok és barátok) jelentik.
A hírforrások megbízhatóságánál azonban a kormányzati tájékoztatást első helyre sorolták a kitöltők, míg másodikra az internetes hírportálokat és harmadikra pedig a televíziót.
A fiatal korosztályok főként a közösségi médiát és az internetet használják, míg az idősebb korosztályok a TV-t és a rádiót.
Nagyításhoz kattintson a képre!
Nagyításhoz kattintson a képre!
Nagyításhoz kattintson a képre!
